BELAKOM AZ ŐSZT (Haikufüzér)

I

Vadszőlő vörös
kúszik fel a szívembe:

csendes extázis.

II

Mennyi arcod van!
Színről színre tanulom
a színen túlit.

III

Folyékony arany.
Fogadni, árasztani -
átlényegülés.

IV.

Mennyi ellentét!
Feloldódik a mostban:
szeretetben lét.

V.

Vakító kék ég.
Kimondod-e, vállalod
az igazságod?

Sekélyből mély lesz.

Dús terméseit ontja,
beérik a csönd.

Kincsekre bukkansz,
ha megérted: ami van,
te hívtad létre.

SZIVÁRVÁNYGYEREK

Lehet, hogy kevés maradt, 
de az pont elég,
elvisz oda, hol a föld s az ég
találkozik és összeér.

E hely nem kívül, a lelkedben van,
megérkezel egy minutumban,
fényedből szín-öröm árad,
ajándékként a világnak.

ITTHON

Négy haiku a testről

I

Belakom magam.
Szeretettel lépdelek
bensőm tájain.

II

Megtisztul a tér:
tisztelettel illetem,
hálával fogad.

III

Saját édenkert.
Teremtenem, s művelnem
felelősségem.

IV

Örök - mulandó.
Küszöbe két világnak.
Nem börtön. Kapu.

MANIFESTO

Nem küzdeni,
sem menteni
a világot.
Világítani.

MISZTÉRIUM

Régen tagadtad,
ma hálával fogadod:
nem tudhatsz mindent.

ÁRAMLÁSBAN

Simogató, szelíd fényben: növekszem.

Zord időben, próbák között: növekszem.
Bármi is ér, összhangomat teremtem,

amit szívem igaznak él, cselekszem.

ELRENDELÉS

Ha szívemmel figyelek, oda jutok,
hol a „legyen meg a te akaratod”
és az én legmélyebb szándékom:
egy.