2017. augusztus 8., kedd

Vers: ÁTLENDÍTŐ

Hőségben enyhet adó lehűlés.
Ingerültségben egy nagy nevetés.
Aggály mélyén megszülető erő.
Ok nélküli öröm: „csak úgy” felemelő.

Létezésben súly.
Fában erezet.
Kávéban kardamom. 
Csókban szeretet.

**


Ez a vers az első Csendvirágok-érából való. Az ekkor született alkotások nagy része a könyv megjelenésekor lekerült a blogról, de néhányat elolvashatsz, ha ide kattintasz.

2020-ban megjelent, Csendvirágok című verses-novellás kötetem itt vásárolhatod meg.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése