Vers: IDŐ

Karneolfényű délutánokban élek.
Az udvarsöprés ritmikus morajában.
Egy mentőautó szirénázásában.
Az ebéd utáni csendes ejtőzésben.
Egy épp most hulló, sárga falevélben.
A sosem voltban, örök létezésben.

**

Az első Csendvirágok-érában született versek nagy része a könyv megjelenésekor lekerült a blogról, de néhányat elolvashatsz, ha ide kattintasz.

Könyveimet - köztük a Csendvirágok című verses-novellás kötetem - innen éred el.