Nincs, ki szítsa a tüzet Benned,
egyetlen vagy, ki megteheted.
A Nap felkel, de csodát benne,
elméd nem lát, csak tiszta szíved.
elméd nem lát, csak tiszta szíved.
Akarsz-e élni, úgy igazán,
kibontva lényed a sűrűből?
Teszel-e, ha nincs jóváhagyás,
csak ami születik, Lélekből?
Igenjeidből terem a mag,
lépéseiddel hajt ki utat.
Alkot, de nem köt az, aki vagy -
ismerd meg magad, szabad tudat!
**
Ez a vers az első Csendvirágok-érából való. Az ekkor született alkotások nagy része a könyv megjelenésekor lekerült a blogról, de néhányat elolvashatsz, ha ide kattintasz.
2020-ban megjelent, Csendvirágok című verses-novellás kötetem itt vásárolhatod meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése