Az Írói kisokos legújabb részében tíz olyan tippet gyűjtöttem össze, melyek segítségedre lehetnek a lehető legérzékletesebb próza létrehozásában, alátámasztásként pedig csupa remek irodalmi példát hoztam.
Leld bennük örömöd, váljanak hasznodra a kibontakozásod folyamatában! Ha pedig továbblépnél a tettek mezején, szeretettel ajánlom Neked a Felszabadító Kreatív írás online kurzusokat, melyeken rengeteg gyakorlatot és támogató segítséget kaphatsz, hogy megvalósítsd, ami Benned van!
Íme, hát az érzékletes leírások kulcsai!
1.) HASZNÁLD MIND AZ ÖT ÉRZÉKED! – Gyakran csak a látványra koncentrálunk, pedig az igazán jó irodalmi szöveg a többi érzéket is játékba hozza! Ha illat, íz, tapintás és hang is szerepel a leírásaidban, sokoldalúbban és mélyebben fogod tudni megragadni az olvasód.
Figyeld meg, mennyit ad az alábbi pár sorhoz az íz-érzékelés bevonása!
„Boldogság. Egyszerű, mint egy csésze csokoládé, vagy tekervényes, mint az emberi szív. Keserű. Édes. Élettől lüktető.”
(Joanne Harris: Csokoládé, 1985; Szántó Judit fordítása)
2.) HASZNÁLJ SZÓKÉPEKET! – A szóképek nem csupán költői eszközök: a hasonlatoknak, metaforáknak, megszemélyesítéseknek vagy metonímiáknak a prózában is jelentős szerepük lehet. Fejleszd a lírai oldalad, gazdagítsd a kifejezésmódod velük!
Nézd csak a lenti példát! Mennyivel egyszerűbb lenne azt mondani: „holdfény világította be az udvart” és mennyivel izgalmasabb a szöveg így!
„Az udvar tele volt holddal, minden pocsolyában csillogott egy.”
(Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene, 1997; Greskovits Endre fordítása)
3.) HASZNÁLJ MEGLEPŐ KÉPZETTÁRSÍTÁSOKAT! – Leírásaid egészen új dimenzióba helyezheted az asszociációiddal. Nem csupán az a fontos, hogy használj hasonlatokat, hanem, hogy egyediek legyen a hasonlataid; ezt pedig úgy érheted el, ha mersz egymástól látszólag távol eső képzeteket is együtt szerepeltetni.
Ugye, hogy mennyire más az alábbi szöveg, mintha például csak azt mondaná Atwood: „mindig gyorsan, szenvedélyesen olvasok”! :)
„Mindig gyorsan olvasok, csaknem felületesen; az éhezők falánkságával vetem rá magam a betűkre, annyira igyekszem a lehető legtöbbet magamba szívni a következő hosszú koplalásig. Ha szex volna, egy heves, gyors menetnek felelne meg valami sikátorban.”
(Margaret Atwood: A szolgálólány meséje, 1985; Mohácsi Enikő fordítása)
4.) TALÁLD MEG AZ ISMERŐS ÉS AZ EGYEDI EGYENSÚLYÁT! – Amikor helyszín-leírásokat készítesz, fontos, hogy legyen benne olyan elem, amit az olvasód be tud azonosítani, és olyan is, ami igazán különlegessé teszi. A jó leírás elengedhetetlen, hogy bevonódjon a történetbe!
Figyeld meg a példán, melyek benne a megszokott és a teljesen szokatlan elemek!
5.) TALÁLD MEG A HÉTKÖZNAPI ÉS A MISZTIKUS EGYENSÚLYÁT! - Igazán dús és élvezetes atmoszférát teremthetsz azzal, ha mersz a látható dolgok mögé érzékelni, ugyanakkor a kézzelfogható valóság talaján is megmaradni. A kettő összekapcsolása és váltogatása az olvasódban is kellően tágas játékteret teremt.
Figyeld meg, Stephen King mennyi hétköznapi képpel mélyíti el a nem hétköznapi sejtelmét, s mennyivel közelebb hozza így hozzánk!
A cikk második részében azt mutatom be, hogyan tudod a leírásaid a leghatékonyabb módon a cselekményed szolgálatába állítani! A jól működő regényhez, elbeszéléshez vagy novellához mindkettő egyformán szükséges: a megragadó atmoszféra és az is, hogy az atmoszféra segítségével folyamatosan előrehaladjon a történet.
„Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe. Macondo akkor húsz vályog- és bambuszházból álló falu volt egy folyó partján, melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött.”
(Gabriel García Márquez: Száz év magány, 1967; Székács Vera fordítása)
5.) TALÁLD MEG A HÉTKÖZNAPI ÉS A MISZTIKUS EGYENSÚLYÁT! - Igazán dús és élvezetes atmoszférát teremthetsz azzal, ha mersz a látható dolgok mögé érzékelni, ugyanakkor a kézzelfogható valóság talaján is megmaradni. A kettő összekapcsolása és váltogatása az olvasódban is kellően tágas játékteret teremt.
Figyeld meg, Stephen King mennyi hétköznapi képpel mélyíti el a nem hétköznapi sejtelmét, s mennyivel közelebb hozza így hozzánk!
„A halál ott ólálkodik mindenütt: a földimogyorós zacskóban, a félrenyelt húsfalatban, a kezed ügyébe eső cigarettás dobozban. Ő mindig ott van a közeledben; ahány ellenőrzőpont csak van a halandó és az örökkévalóság között, Ő ott áll mindegyiknél. Rozsdás tű, mérges bogár, áram alatt lévő földelt vezeték, erdőtűz, görkorcsolya, amelyen a hülyönc kis kölykök egyenesen beleszáguldanak a forgalmas útkereszteződésbe - neki mindegy.”
(Stephen King: Állattemető, 1983; Szántó Judit fordítása
A cikk második részében azt mutatom be, hogyan tudod a leírásaid a leghatékonyabb módon a cselekményed szolgálatába állítani! A jól működő regényhez, elbeszéléshez vagy novellához mindkettő egyformán szükséges: a megragadó atmoszféra és az is, hogy az atmoszféra segítségével folyamatosan előrehaladjon a történet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése