Nem vágyom többre, mint a teljességre.
Egy úti célra úgy, hogy nincs hova mennem.
Egy kertre, hol bárkit vendégül láthatok,
s egyedül lehetek, ha úgy hozza kedvem.
Egy üstre, ami mindig csordultig tele,
belőle adhatok és hozzátehetek.
Egy tál levesre, minek az illatával
jól lakom, mégis örömmel ehetek.
Nem vágyom többre, mint hogy tapasztaljak,
fejlődve, de már most is elégedetten.
Nem vágyom többre annál, ami van,
mindegy, hogy megnyilvánult-e vagy még nincsen.
Egy úti célra úgy, hogy nincs hova mennem.
Egy kertre, hol bárkit vendégül láthatok,
s egyedül lehetek, ha úgy hozza kedvem.
Egy üstre, ami mindig csordultig tele,
belőle adhatok és hozzátehetek.
Egy tál levesre, minek az illatával
jól lakom, mégis örömmel ehetek.
Nem vágyom többre, mint hogy tapasztaljak,
fejlődve, de már most is elégedetten.
Nem vágyom többre annál, ami van,
mindegy, hogy megnyilvánult-e vagy még nincsen.
**
A Hétköznapi misztikus ciklus versei ingyenesen olvashatóak a blogon - itt találod őket.
2020 elején megjelent, Csendvirágok című verses-novellás kötetem itt vásárolhatod meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése