Körülöttünk alkonyodott és a horizont a bíbor szín különleges árnyalatában fürdött; sosem láttam még ehhez foghatót.
Emberek érkeztek, hamarosan mindenki ott volt. Mindenki, akitől bocsánatot szerettem volna kérni, és mindenki, akinek megbocsátással tartoztam. Hol könnyen ment, hol nehezen, de amikor a homlokukon lévő csillagba merültem, felismertem a lelküket: ugyanolyan, végtelenül hatalmas, sokarcú, színes fényhologram volt, mint az enyém!
A szeretet mindent elsöprő hulláma járt át. Hogy tudnám őket megtagadni, és hogy tudnám magamat elutasítani, amikor egyek vagyunk, egyek Istennel?
Beesteledett, ami itt, e vízióban a bíbor legsötétebb árnyalatát jelentette, s az égből, mint szerpentinek, kis csillagfüzérek hulltak alá. Minden porcikám ünnepelte az életet.
A következő pillanatban mintha aranyszínű fényrobbanás öntött volna el. Jövőbeli énem üdvözölt és átéltem végtelen békéjét és boldogságát. Teljes bizalomban és szeretetben élt, itt, a Földön, megingathatatlanul egy volt Istennel és önmagával
**
Áldott húsvétot kívánok nektek! Éljétek meg úgy, ahogyan igazán szeretnétek!
A folyó / Visszatérés az első regényem, tizenhat éve írtam. Itt olvashattok róla és meg is vásárolhatjátok. E-könyv formában jelent meg, tehát akár azonnal a tietek is lehet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése